Nadányi Zoltán a bihari trubadúr

Feketegyőrösön született 1892. október 9-én. A váradi gimnázium után őt is jogi pályára szánták, de az újságírást választotta. 1907-ben került a váradi laphoz, 16 évesen már megjelent első kötete.

1920 nyarán jött át a románok által elfoglalt Nagyváradról Berettyóújfaluba, a bátyjához és édesanyjához. Novemberben elveszi feleségül Szanditz Gertrudot, a váradi szikvízgyáros lányát.

1921-ben a nagybátyja után örököl 113 hold földet. 1924 nyarán családostól Bakonszegre költözik, 1927-ben már az újfalui tisztviselő telepen kap szolgálati lakást, mint bihari fő levéltáros (ma Tavasz körút).

Így Bakonszegen kb. 2 és fél évet élt, de itteni alkotó munkája nagyon eredményes volt. Remek verseket írt, többek között: Szép nő az ablakban és a Falusiak ciklusa, benne: Bakonszegi temetőben, A harkály, A testőr, Vásárosok, Gertrúd, Őszi eső, Temetés, Az akácfa halála, A parton, Vince.

Az általa szerkesztett, Berettyóújfaluban megjelenő Bihar c. hetilap közöl egy verscsokrot Bakonszegi tél címen (Már vártuk őket, Vastag pelyhekben kezdett esni, Tovább akartunk menni)

1927. jún. 4.-én Bakonszegi versek gyűjtőcímen a következő versek láttak napvilágot: Szabadban élek, Nagyapám, Lányok és libák, Egy lány megy a gáton, Majd tavasszal, Nyáron, Innen is elmegyek. A későbbi lapszámokban az Őszi eső, Szegény ember karácsonyfája; december végén: A kutyám, Virágok. 1928 májusában: Esti kép, Egy kis házban négyen.

A Falusiak ciklusa versei (az említett költeményeken kívül): Gazdag ember erdeje, Hosszú eső, Alku, A csősz, Betlehemesek, Sötétség, Első hó, Itt maradtunk, Bocsáss meg, Este a ház előtt, Falusi temető, Kiskutyám halála, Szeptemberi eső, Vendégek, Ezüstkert, Örök harag, Harangozó vagyok én, Októberi reggel, Ezüsttollú madár, Nagy út.

Milyen meghatározó élményei voltak Nadányinak Bakonszegen?

A hazatalálás öröme, a feleslegesség érzésének megszünése. Jól esett sétálni a saját földön, pedig sok hasznát nem látta. Kedves társként említi Mókus kutyáját. A bakonszegi magány remek a Bessenyeiről írott verse: A testőr. Saját sorsát énekeli meg benne, a bécsi udvartól kitaszított testőrköltő-filozófus személyében.

A berettyóújfalui főlevéltárnokoskodás mellett a helyi, berettyóújfaluban megjelenő lapok szerkesztése mellett egyre inkább a főváros felé kacsingat. Készít műfordításokat is, sőt sikertelen színdarabírásba is fog. Politikai mellőzése mellett egészségi állapota is megromlik, aminek következményeként 1955-ben rákban hal meg.

Sokáig elhallgatják, mígnem egykori berettyóújfalui munkahelyének falán emléktáblát avatnak Kalász Márton és Nagy Gáspár költők méltatásával. Születésének 100. évfordulóján 1992-ben Bakonszeg központjában avatják fel a rá emlékező obeliszket, Győrfi Lajos domborművével.

Készítette:

Harasztosi Csaba